Igen, a Kompozit fém sorozat valóban megváltozhat, a használt fémrétegek kombinációjától és vastagságától függően. A különböző fémek és a vastagságuk közötti kölcsönhatás befolyásolja a kompozit anyag általános vezetőképes tulajdonságait. Így van:
A különböző fémek eltérő elektromos vezetőképességgel rendelkeznek, ami az anyag elektromos áram kezelésére való képességének mértéke. Például:
A réz bármely fém egyik legnagyobb elektromos vezetőképessége, így kiváló választás az elektromos alkalmazásokhoz. Az alumínium szintén jó vezető, bár kissé kevésbé vezetőképes, mint a réz.
Ha ezeket a fémeket egy kompozitban kombinálják, az általános elektromos vezetőképességet az egyes fémek aránya befolyásolja. Ha egy nagy vezetési fémréteg (mint például a réz) egy alacsonyabbvezetési fémkel (például rozsdamentes acélból) kombinálódik, akkor a kompozit általános vezetőképessége valahol a kettő között lesz, az egyes rétegek vastagságával és felületével súlyozva.
Ha a vezetőképes fémréteg vastag a nem vezetőképes réteghez viszonyítva, akkor a kompozit megtartja a nagy vezetőképesség nagy részét. Konverzen, ha a nem vezetőképes réteg túl vastag, akkor jelentősen csökkentheti a kompozit általános vezetőképességét. A nagy hővezetőképességű fémek, mint például a réz vagy az alumínium, javítják a kompozit anyag hőkezelését. Az alacsonyabb hővezető képességgel rendelkező fémek, például a rozsdamentes acél vagy a titán, csökkenthetik a kompozit általános hővezető képességét.
Az egyes fémrétegek vastagsága döntő szerepet játszik:
A nagyvezetéses fém vastagabb rétege (például réz) uralja a kompozit hővezető képességét, és a kompozit hatékonyabban fog teljesülni a hőátadás során.
Az egyes rétegek vastagsága a kompozit anyagban közvetlen hatással van mind az elektromos, mind a hővezető képességére. Minél vastagabb a nagyvezetékességű anyag rétege, annál inkább uralja az általános vezetőképesség tulajdonságait. Az elektromos vezetőképesség esetében, ha egy kompozit nagyon vékony rézréteggel (vagy más jó vezetővel) van, vastag rozsdamentes acélréteggel, az elektromos teljesítmény sokkal alacsonyabb, mint egy vastagabb rézrétegű kompozit. A hővezetőképességhez hasonló alapelvek vonatkoznak. Egy vastag réz vagy alumínium réteg lehetővé teszi a hő hatékonyabb áramlását a kompozit anyagon keresztül, míg egy kevésbé hővezetőképes anyag vastag rétege akadályozza a hőátadást.
Egyes alkalmazásokban a kompozitokat kifejezetten a hőkezelés és a mechanikai tulajdonságok kombinálására tervezték. Például:
A külső réteg alumíniumával vagy rézjével rendelkező kompozit megtervezhető a hő hatékony átvitelére (ideális az elektronikus vagy autóipari hőeloszláshoz), míg a rozsdamentes acél vagy titán belső rétege szerkezeti szilárdságot vagy ellenállást biztosít a korrózióval szemben, anélkül, hogy túl sok hőteljesítményt feláldozna.
A hőszigetelést úgy is megtervezhetjük, hogy stratégiailag elhelyezik az alacsony vezetésű fémeket (például rozsdamentes acél) a kompozit specifikus régióiba, magasabb vezetési fémekkel (például réz) másutt, hogy biztosítsák az optimális hőátadást, ahol a leginkább szükség van.
A kompozit fémek teljesítményét a használt ötvözetek is befolyásolják. Például:
Az alumíniumötvözetek az ötvözet elemeitől függően változatos vezetőképességgel rendelkeznek, így a különböző alumíniumötvözetekből álló kompozit eltérő termikus és elektromos tulajdonságokat mutathat. A rétegek közötti felület szintén fontos; A rossz kötés csökkenti a vezetőképességet.
A kompozit fém sorozat elektromos és hővezető képességét közvetlenül befolyásolja a használt fémek és a megfelelő réteg vastagsága. A kompozit fémek tervezésekor vagy kiválasztásakor elengedhetetlen az egyes fémrétegek vezetőképes tulajdonságainak figyelembevétele, az egyes rétegek vastagsága és a tervezett alkalmazás. Az anyagkombináció és a vastagság beállításával a gyártók optimalizálhatják a kompozitot meghatározott alkalmazásokhoz, akár nagy vezetőképesség, szilárdság, akár termálkezelés esetén.
+0086-513-88690066
